Immár egy éve nyúzom őket, tárolom őket nem egységes hőfokú tárolóban, nyitok negyedévente egy palackot belőlük, de nem, az istennek sem esnek szét. Talán az eddigi legszebb palack volt. Finoman ásványos, kis kesernyével a végén, hogy férfiasnak hasson, de van eleje, közepe is, ami kicsit még behízelgő is, hogy az asszony is szeresse, simán 6 pont, kánikula ide vagy oda.
Ja, Laposa, somlai rizling, 2005.
Thursday, July 19, 2007
ami nem akar kipukkanni
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment